Szigetszentmiklós története

Szigetszentmiklós története


A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. A rézkor idején az ún. bádeni kultúra népe élt ezen a vidéken, emlékeik Szigetcsép és Szigetújfalu határából kerültek elő. Őket követte az ún. harangedényes kultúra képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. A hozzájuk köthető leletek Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatyai kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott.[3]

Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római, ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.

A Kossuth utcai református templom bővítése során 2012-ben ásatásokat végeztek, melyek során kiderült, a mai templom helyén már az Árpád-korban is templom állt.[4]

Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is. A tatárok pusztítása nyomán ez a helység elnéptelenedett, helyén a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített rácok alapítottak új települést 1440 táján. A mohácsi vész után ez a falu is elpusztult, a 17. század elején magyarok költöztek ide.

Az 1634–1635 évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt.

A református egyház az 1626-29. években már jelen volt a településen. 1731–1739 között Patai János, a reformátusok szuperintendense a helységben lakott. Az első református templom építési ideje ismeretlen, annyi ismert, hogy 1798-ban helyreállították. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra. A második világháborúban helyreállíthatatlanul megsérült a templom, a romokat 1948-ban bontották el. Az új templom alapkövét 1987-ben tették le, a gyülekezet négy év múlva, 1991-ben vehette birtokba.[5]

A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával együtt.

Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben.

1770-ben a Mária Terézia-féle úrbéri rendelettel kapcsolatban 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A 20. század elején még a település birtokában volt egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztüllyukasztott fogantyúval, e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység 20. század eleji pecsétjén buzogány.

Az 1838, 1850 és 1876-os években árvíz pusztított a helységben.

A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a ráckevei uradalomhoz tartozott, majd a 20. század elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa.

A község határában feküdtek egykor Háros és Szőlős elpusztult települések; előbbi a nagy Duna, utóbbi a Soroksári-Duna-ág mellett. Mindkét település templomának a romjai láthatók voltak az 1800-as évek végéig. Ugyancsak a községhez tartoztak mint lakott helyek: Hárossziget, Lakihegy, Felsőbuczka és Felsőtag is.

1898-ban a dunai védőgát építésekor őskori agyagedényeket találtak, ezek akkor a református iskola tulajdonába kerültek.

Szigetszentmiklós a 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott. 1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt.

A település és környezete a Kádár-rendszer alatt stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a Duna-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint más szakaszok. A város fejlődésére jelentős hatást gyakorolt a Csepel Autógyár is.

A város kedvelt célpontja a (Budapestről kitelepülő) szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei. A lakosság a 21. század első évtizedében negyedével gyarapodott.

Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. A leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a munkavállalók egy jelentős része a Ráckevei kistérség más településeiről ingázik, míg a város lakosai közül sokan budapesti munkahelyeken dolgoznak.

Szigetszentmiklós határában észlelték Magyarországon először az agresszíven terjeszkedő harlekinkatica egy egyedét (egy áttelelő példányt), 2008 februárjában.[6]

Szigetszentmiklós integrált városfejlesztési stratégiája[7][halott link] az alábbi településrészeket különbözteti meg a lakosság mentális érzetére hivatkozva.

  • Lakótelep
  • Falu
  • Bucka (alsó és felső)
  • Lakihegy
  • Duna-part
  • Ragád

A helyiek további városrészeket is megkülönböztetnek.

  • Gyártelep
  • Sóshegy
  • Északi üdülő terület
  • Páskom (alsó és felső)
  • Cuczor-sziget
  • Felsőtag
  • Paptag
  • Háros
  • Vásártér
  • Haszontalan
  • Leshegy

A Gyártelep, a Cuczor-sziget, és Felsőtag kivételével az utóbbiak jobbára egykori dűlőnevek. Manapság mezőgazdasági területek, illetve ipari-kereskedelmi egységek találhatóak rajtuk.

Az integrált városfejlesztési stratégia megállapítja ugyanakkor, hogy a lakosság mentális városrész-térképei nem fedik le a város egészét, mint az a fenti felsorolásból is látható.

Polgármesterei

Népesség

Szigetszentmiklós lakosságát és területét tekintve a Csepel-sziget legnagyobb települése (a fővárost nem számítva).

Nemzetiségi kötődés

  • magyar: 91,3%
  • német: 0,6%
  • szlovák: 0,6%
  • cigány: 0,5%
  • bolgár: 0,2%
  • ukrán: 0,1%
  • ismeretlen: 8,5%

Több nemzetiségnek van működő kisebbségi önkormányzata a településen (bolgár, cigány és német).

Vallás

A város hagyományosan református, ám napjainkban legtöbben római katolikusnak vallják magukat. Több keresztény felekezet is rendelkezik templommal a településen.

Templommal, imaházzal rendelkező közösségek

 
Szigetszentmiklós római katolikus temploma

Egyéb jelentős közösségek

Kisebb közösségek

A városban gyülekezeti alkalmakat tart többek között a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház is. A Szcientológia Egyház is képviseli magát egy Dianetika Misszióval a Bucka városrészben. Régebben nagyobb számban voltak jelen unitáriusok és zsidók, jelen pillanatban nincs jelentős bázisuk Szigetszentmiklóson.

A lakosság vallási megoszlása

A 2011-es népszámlálási adatokból az alábbiak állapíthatók meg a lakosság vallási megoszlásáról.

  • nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 9007 (25,95%)
  • római katolikus: 7847 (22,61%)
  • református: 4472 (12,88%)
  • ateista: 817 (2,35%)
  • görögkatolikus: 492 (1,42%)
  • evangélikus: 265 (0,76%)
  • ortodox keresztény: 81 (0,23%)
  • izraelita: 17 (0,05%)
  • más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1018 (2,93%)
  • ismeretlen, nem válaszolt: 10 690 (30,80%)[14]

Oktatási-nevelési intézményei


Bölcsődék

  • Városi Bölcsőde

- 4 telephellyel működő bölcsőde

  • Vackor Integrált Bölcsőde

Óvodái

  • Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda
  • Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda - Szivárvány Tagóvoda
  • Szigetszentmiklósi Csicsergő Óvoda
  • Szigetszentmiklósi Mocorgó Óvoda
  • Szigetszentmiklósi Akácliget Óvoda
  • Szigetszentmiklósi Napsugár Óvoda
  • Szigetszentmiklósi Pitypang Óvoda
  • Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Iskolái

Közlekedés

Megközelítés gépkocsival

  • Az M0-s autóút (körgyűrű) mindkét Csepel-szigeti lehajtója felől könnyedén elérhető a település.
  • Budapestet és Szigetszentmiklóst három főút köti össze (51101-es számú főút, 5102-es számú főút és II. Rákóczi Ferenc út), melyek Csepelen a II. Rákóczi Ferenc útban folytatódnak, illetve egyesülnek.
  • A Csepel-sziget települései felől a sziget keleti és nyugati oldalán húzódó főútvonalakon Szigetszentmiklóson áthaladva, illetve a Csepel-szigeti gerincúton érhető el a főváros.
  • A Ráckevei Dunán Taksony felé híd segítségével lehetséges átkelni, itt az 510-es számú főútvonal halad az alföldi települések irányába.

Tömegközlekedés

  • MÁV-HÉV
    • H6-os HÉV négy szigetszentmiklósi megállóval rendelkezik.
  • BKK
    • 38-as busz, a 238-as busz és a 278-as busz Csepel, Szent Imre térről Szigetszentmiklós központjáig közlekedik. A 279-es, a 279B, a 280-as és a 280B busz Lakihegyről az Auchan és a Leshegyi Ipari Park érintésével járják be Szigetszentmiklóst.
    • 38A busz Szigetszentmiklós–Lakihegy közepéig szállítja az utasokat.
    • 138-as busz hasonlóan közlekedik Lakihegyen, mint a 38-as, de csak az Auchan-t, az áruházi bekötőutat, és a hárosi kertvárost érinti. (Ezután a busz átmegy Budatétényre az M0 autóúton.)
    • Éjszaka a 938-as busz a 38-as busz útvonalán közlekedik.
  • Volánbusz
    • helyközi autóbusz járatok
      • Csepel→Szigetszentmiklós→Szigethalom→Tököl→Lórév→Makád vonalcsoport: 673674675676
      • Csepel→Lakihegy→Halásztelek→Szigethalom vonalcsoport: 688690
      • Kelenföld→Szigetszentmiklós→Szigethalom(→Tököl): 689691[15]
    • Helyi autóbusz járatok: 682683684
  • MAHART–PassNave

Nevezetességei, látnivalók

Múzeumok

  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Ádám Jenő Emlékház [1] (Itt született 1896-ban a későbbi Kossuth-díjas (1957) zeneszerző, karnagy, egyetemi tanár, érdemes művész (1955))
  • Molnár Imre Citeragyűjtemény
  • Csepel Autó Gyártmánymúzeum
  • Hungaricum Gombfoci Háza Múzeum

Díszpolgárai

Híres szigetszentmiklósiak

Sportélete

Labdasportok

  • Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre - futball, asztalitenisz
  • Szatelit Tenisz Klub
  • Szigetszentmiklós Női Kézilabda Sport Egyesület[19]
  • Szigetszentmiklósi Kézilabda Sport Kör[20]
  • Batthyány Kázmér Gimnázium Diáksport Egyesület - kosárlabda
  • Dunapart Sportegyesület - tenisz
  • Sziget DSE Női Röplabda Szakosztály

Jégkorong

  • Szigeti Bikák Jégkorong Egyesület
  • Jégoroszlánok

Tánc sportok

  • Felamon Modern és Jazz tánc Egyesület
  • Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre - Ritmikus gimnasztika szakosztály
  • DancEarth Táncsport Egyesület - akrobatikus rock&roll
  • Mézeskalács Néptáncegyüttes
  • Sziget Dance Táncsport Egyesület
  • Sziget Diáksport Egyesület - Ritmikus gimnasztika szakosztály
  • Szigetszentmiklósi Tornádó DSE Napraforgók Néptánccsoportja
  • Klassz-X Szabadidő-és TáncSport Egyesület

Kerékpár

  • Csepel-szigeti Kerékpáros Triatlon SE
  • Szigeti Szabadidő És Kerékpáros Egyesület
  • Szigetszentmiklósi Szabadidő és Kerékpáros Egyesület

Harci sportok

  • Acél Ököl Shaolin Kung Fu és Szabadidősport Egyesület
  • Diák Vívóegylet
  • Seinchin Karate Sportegyesület
  • Sziget 2008 Judo Club
  • Sziget SC Birkózó Szakosztály
  • Sziget Szabad Íjász és Vívó Egylet
  • Szigetszentmiklós - Tököl Sportegyesület - kickbox
  • Szigetszentmiklósi Tőregylet

Horgászat

  • Csepel-sziget Horgász Egyesület
  • Dolgozók Szigetszentmiklósi Horgász Egyesület
  • Lakihegyi Szabadidő Sportegyesület - horgászat

További sportélet

  • Benfica-Mundiál 93 FC - asztali labdarúgás
  • Griff Siklóernyős Club és Sportegyesület - siklóernyőzés
  • Lakihegyi Szabadidő Sportegyesület - szabadidősport
  • Szigeti Túrázók természetjáró csoport
  • Szigetszentmiklós Petanque Club
  • Szigetszentmiklósi Lovas Klub
  • Szigetszentmiklósi Tornádó DSE Sakk szakosztály
  • Szigetszentmiklósi Futó Klub Egyesület

Testvérvárosai

Forrás:wikipedia

Tetszett a cikk?

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

 

SzínesVilága cikk ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »